Három szó, amit gyakran összekevernek, pedig egészen más rendszerről van szó mindegyiknél. Nem csak terminológia — az, hogy melyiket választod, meghatározza, mit tud a rendszered áramszünetben, és mennyire vagy független a hálózattól.
A legelterjedtebb, legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás. A napelem közvetlenül a hálózatra táplál, nincs energiatároló. Amit nem használsz fel azonnal, az kimegy a hálózatba; amikor a nap nem termel, a hálózatból veszel.
Az ellenkező véglet: a rendszer fizikailag sincs csatlakoztatva a közcélú hálózathoz. Minden energiát maga termel és tárol — napelem, nagy kapacitású akkumulátor, és semmi kapcsolat kifelé.
A hibrid rendszer csatlakozik a hálózathoz, és van energiatárolója is. Ez a leggyakoribb választás azoknak, akik komolyan gondolják az energiafüggetlenséget, de nem akarnak off-grid méretezéssel bajlódni.
Nem minden hibrid rendszer tud backupot. A „hibrid" szó csak azt jelenti, hogy van tárolója és hálózati csatlakozása is — a szigetüzemi képesség egy külön, tervezésnél tisztázandó funkció. Kérdezz rá kifejezetten, ha ez fontos szempont.
Ez a leggyakrabban félreértett rész. Miért nem termelhet egy napelemes rendszer egyszerre a hálózatnak és a saját házának, ha épp az egyik fázison szünetel az áram?
A válasz: biztonsági okból tilos. Ha egy áramszünet alatt egy napelemes rendszer továbbra is táplálná a vezetéket, azt a szabvány szigetüzemnek (islanding) nevezi — és ez életveszélyes lehet. A hálózaton dolgozó szerelő feszültségmentesnek hiszi a vezetéket, miközben a te invertered éppen áram alatt tartja.
Ezért ír elő minden engedélyezett inverterre kötelező szigetüzem-védelmet a szabvány (MSZ EN 62116, nemzetközi nevén IEC 62116). Az inverter folyamatosan figyeli a hálózati feszültséget és frekvenciát; ha ezek megszűnnek vagy kilépnek a megengedett tartományból, az inverter azonnal, galvanikusan leválasztja magát a hálózatról — ez ezredmásodpercek alatt megtörténik, és nem választható ki, nem kapcsolható ki: kötelező, beépített biztonsági funkció.
A folyamat így néz ki egy backup-képes hibrid rendszernél:
Ez a teljes folyamat a legtöbb rendszernél 10-20 ezredmásodperc alatt lezajlik — erről és a gyakorlati következményeiről (mi veszi ezt észre, mi nem) a backup cikkünkben írtunk bővebben.
Sokan szeretnék, hogy a rendszerük egyidejűleg tápláljon vissza a hálózatba és legyen szigetüzem-képes ugyanazon a körön — vagyis ne kelljen választani. Ez technikailag bonyolult, és Magyarországon a hálózati engedélyes jóváhagyása is szükséges hozzá, ami jelentősen megnehezíti a megvalósítást. A gyakorlatban ezért a backup-képes rendszereknél külön választják le a fontos fogyasztókat egy önálló backup körre — ez az, amiről a részleges backupnál írtunk.
Az on-grid és hibrid rendszerek betáplálása az, ami a hálózati feszültséget megemelheti, és lekapcsolást okozhat — ez teljesen más jelenség, mint a szigetüzem-védelem, de gyakran összekeverik. A 253 V-os lekapcsolás normál, hálózatra kapcsolt üzemben történik, túl magas feszültség miatt. A szigetüzem-védelem viszont a hálózat kiesésekor lép működésbe, biztonsági okból.
| Típus | On-grid | Hibrid | Off-grid |
| Beruházási költség | legalacsonyabb | közepes-magas | legmagasabb |
| Áramszünet alatt | leáll | backuppal tovább üzemel | nem érinti (nincs hálózaton) |
| Jellemző felhasználás | számlacsökkentés | számlacsökkentés + biztonság | hálózat nélküli helyszín |
A magyar családi házak túlnyomó részénél a hibrid rendszer a legésszerűbb kompromisszum: megvan a napelem előnye, a tároló önfogyasztás-növelő hatása, és igény szerint a backup biztonsága — anélkül, hogy off-grid méretezéssel kockáztatnál. A tiszta on-grid ott jó választás, ahol a költség az elsődleges szempont, és az áramszünet ritka vendég a környéken.
