A hőszivattyú árammal működik. A legolcsóbb áram az, amit a saját tetőd termel. Innentől a matek magától adja magát — de van néhány buktató, amiről kevés szó esik.
A hőszivattyú nem "állítja elő" a hőt, hanem átszivattyúzza a kinti levegőből (vagy a talajból) a házba. Ezért fordulhat elő, hogy 1 kWh elektromos energiából 3-5 kWh hőenergiát kapsz. Ezt a szorzót hívják COP-nak (teljesítménytényező).
Egy elektromos fűtőpanel COP-ja 1 — pontosan annyi hőt ad, amennyi áramot elfogyaszt. A hőszivattyú tehát háromszor-ötször hatékonyabb.
A COP nem állandó: minél hidegebb van kint, annál kisebb. Ezért fontos a helyes méretezés — és ezért nézzük meg a téli csúcsigényt is, nem csak az átlagot.
Ha a hőszivattyú árama a saját napelemedből jön, akkor gyakorlatilag ingyen fűtesz. A gond csak az, hogy télen kevesebbet termelnek a panelek — épp amikor a legtöbb hőre van szükség.
Ezért nem elég egyszerűen összerakni a kettőt: együtt kell megtervezni őket.
A leggyakoribb kérdés, amit kapunk. A válasz attól függ: