„Hőszivattyú" — mondják rá egyben, pedig legalább négyféle alaptípus rejlik a szó mögött, és ezek egészen máshogy dolgoznak. Ha ezt érted, sokkal könnyebb eldönteni, mi kell a te házadba.
Minden hőszivattyú ugyanazt csinálja: hőt szivattyúz egyik helyről a másikra, nem állítja elő. Egy hűtőszekrény pontosan ugyanezt teszi fordítva — kiszivattyúzza a hőt a belsejéből, és a hátulján adja le. A hőszivattyú a kinti (vagy a föld alatti, vagy a talajvízbeli) hőt szivattyúzza be a házba.
Ezért lehet 1 kWh áramból 3-5 kWh hőt csinálni: nem az áram melegít, az áram csak a szivattyúzás munkáját végzi.
A legelterjedtebb típus családi háznál. A hőforrás a kültéri levegő, a leadott hő pedig vízbe kerül — ez fűti a radiátorokat, a padlófűtést, és melegíti a használati vizet a tárolóban.
Igen, a fűtésre is használt klímaberendezés is hőszivattyú — csak a hőt nem vízbe, hanem közvetlenül a szoba levegőjébe adja le. Ezért nem kell hozzá radiátor vagy padlófűtés-rendszer.
Sokan azt hiszik, a „hőszivattyú" és a „klíma" két külön dolog. Valójában a klíma is hőszivattyú — csak levegő-levegő típusú. A „hőszivattyú" szót a köznyelv inkább a levegő-víz rendszerekre szűkíti, de technikailag mindkettő ugyanaz az elv.
A hőforrás nem a levegő, hanem a föld. Egy talajkollektor (vízszintesen elterített csőrendszer a kertben) vagy talajszonda (függőlegesen fúrt kút) kering egy fagyálló sóoldatot, ami felveszi a föld hőjét, és a hőszivattyú ebből von ki energiát.
A hőforrás a talajvíz, amit egy termelő kútból szivattyúznak fel, átvezetik a hőszivattyún, majd egy másik (nyelető) kúton visszaengedik a talajba.
A fenti négy típuson belül, főleg a levegő-vízesnél, van egy másik döntés is: monoblokk (minden alkatrész egy kültéri dobozban) vagy split (a hűtőkör átmegy egy beltéri egységbe is). Ez elég fontos téma ahhoz, hogy külön cikket írjunk róla — itt olvashatod el, melyik mikor jobb, és mi köze van hozzá a hűtőközegnek.
Nagyságrendileg, a hőforrás stabilitásának sorrendjében (a legjobb hatékonyságtól a leggyengébbig, azonos körülmények mellett):
Fontos: ez nem jelenti azt, hogy mindenkinek a víz-víz vagy a talajhő a jó választás. A magasabb hatékonyság magasabb beruházással jár — a döntés a telek adottságain, a költségvetésen és a megtérülési időn múlik.
Néhány kérdés, amivel leszűkíthető a kör, mielőtt felmérésre hívsz valakit:
A magyar családi házak túlnyomó többségénél a levegő-víz hőszivattyú a legkiegyensúlyozottabb választás — jó hatásfok, elérhető beruházási költség, nincs földmunka. A talajhő és a víz-víz akkor éri meg igazán, ha a telek adottságai eleve kedveznek neki, vagy ha a projekt mérete (pl. nagyobb ingatlan) indokolja a magasabb beruházást.
