Két döntés, amit a legtöbb ajánlatkérő meg sem lát, pedig évtizedekre meghatározza, mennyire lesz jövőbiztos a beruházás. Az egyik az elrendezésről szól, a másik arról, mi kering a csövekben — és 2027-től ez utóbbi jogszabályi kérdés is.
A monoblokk hőszivattyúnál a teljes hűtőkör a kültéri egységben van — a kompresszor, a hűtőközeg, minden. A kültéri egység és a ház között csak víz kering a csövekben, nem hűtőközeg.
A split rendszernél a hűtőkör fizikailag átmegy a kültéri és egy beltéri egység között — a beltéri egységben történik a hőleadás a fűtési rendszer felé. Kint csak hűtőközeg van, nem víz.
A split nem „jobb" a monoblokknál — más a kockázati profilja. Monoblokknál a víz fagyása a fő figyelendő pont; splitnél a hűtőkör szakszerű, szivárgásmentes kivitelezése. Mindkettő megbízható, ha jól van megcsinálva.
A hűtőkörben keringő anyag típusa nem technikai apróság: uniós jogszabály szabja meg, mi hozható forgalomba, és ez a következő pár évben jelentősen változik.
A régebbi rendszerek jellemző hűtőközege. Nagyon magas a globális felmelegedési potenciálja (GWP ≈ 2088). 2025-től új klímákban és hőszivattyúkban nem hozható forgalomba — a meglévő berendezések tovább üzemelhetnek, de utántöltésük egyre nehezebb és drágább lesz.
Ma a legtöbb új klíma és hőszivattyú ezzel működik. GWP-je ≈ 675 — jóval jobb, mint az R410A, de nem a legalacsonyabb, ami elérhető. Enyhén gyúlékony (A2L biztonsági osztály), de ez a besorolás megfelelő telepítéssel biztonságosan kezelhető, széles körben elterjedt technológia.
Az R290 tiszta szénhidrogén alapú, a köznyelvben propán. GWP-je mindössze 3 — nagyságrendekkel alacsonyabb, mint az R32-é. Emellett kiemelkedően hatékony hűtőközeg is.
Az EU 2024 márciusában hatályba lépett F-gáz rendelete (573/2024/EU) szerint 2027-től nem hozhatók forgalomba az 50 kW alatti monoblokk hőszivattyúk, ha 150-nél magasabb GWP-jű hűtőközeggel működnek. Ez a gyakorlatban azt jelenti: az R32-es monoblokk hőszivattyúk 2027-től eltűnnek a piacról, helyüket az R290-es (vagy hasonlóan alacsony GWP-jű) modellek veszik át. A kisteljesítményű (12 kW alatti) split levegő-víz rendszereket is érinti a szabályozás ugyanettől az időponttól.
Vagyis nem marketingtrükk, hogy egyre több gyártó kínál már ma R290-es gépet — felkészülnek a jogszabályra, ami pár éven belül úgyis kötelezővé teszi.
| Szempont | R32 | R290 |
| GWP érték | ≈ 675 | ≈ 3 |
| Gyúlékonyság | enyhén gyúlékony (A2L) | gyúlékony (A3) — nagyobb odafigyelést igényel |
| Elterjedtség ma | jelenlegi sztenderd | gyorsan növekvő, még kevesebb szerelő |
| Jövőbiztosság | 2027-től monoblokknál kivezetésre kerül | megfelel a jövőbeli előírásoknak is |
| Jellemző ár | ma még olcsóbb | jelenleg felárasabb, de csökkenő tendenciájú |
A propán valóban gyúlékonyabb, mint az R32. Ez azért nem akkora kockázat a gyakorlatban, mint elsőre hangzik:
Vagyis szakszerű telepítéssel az R290-es gép biztonságosan üzemeltethető — a magasabb gyúlékonyság a tervezésnél és kivitelezésnél számít, a végfelhasználónak a mindennapi használatban nem jelent extra teendőt.
A felmérésnél mindkét opciót megmutatjuk, típussal és árral együtt — nem nyomjuk rád az egyiket. Amit viszont mindig elmondunk: ha most, 2027 előtt telepítesz, fontos, hogy pontosan tudd, mibe fektetsz, és mikor válhat esetleg nehezebbé az utántöltés vagy a bővítés.
